Fontos teendők a fűtési szezon előtt

Ismét beköszöntött az ősz, és ezzel együtt hamarosan jön a hideg is. Az emberek ilyenkor igyekeznek beüzemelni a több hónapja kikapcsolt állapotban lévő fűtőkészülékeket.
Néhány fontos szabály, amire érdemes odafigyelni!
Ez az időszak a kéményrendszerek és a fűtőberendezések felülvizsgálatának az időszaka. A fűtési idény főleg az egyedi fűtéssel rendelkező családi házaknál jelenthet tűzvédelmi problémát. A gázkazánok, fali vízmelegítők, konvektorok, vegyes tüzelésű kazánok, cserépkályhák és az ezek szerves részét képező füstelvezető kémények megannyi veszély forrásai lehetnek.
Az elmúlt évben is több áldozatot követelt Magyarországon a szén-monoxid mérgezés, pedig kellő óvatossággal és körültekintéssel ezek a tragédiák elkerülhetőek lennének.

A balesetek nagy részének sajnos az az oka, hogy rendszeresen elmarad a berendezések ellenőrzése és karbantartása, pedig a készülékek életkorával a meghibásodás gyakorisága növekszik.
A kémények évenkénti ellenőrzését, majd legalább négyévenkénti műszaki felülvizsgálatát jogszabály írja elő, azonban a lakosság eltérő véleménnyel fogadja a szakemberek megjelenését.
Különösen fontos megnézetni a kéményrendszert és a fűtőberendezést, ha a házban gázkészüléket vagy nyílászárót cseréltek, mivel ezek jelentősen befolyásolják a helyiségek levegőellátottságát. Minden esetben ki kell kérni szakember véleményét, és a szabályozott szellőző berendezés is megoldást jelenthet.
A biztonságos fűtéshez időnként a gázkazánokat is át kell vizsgáltatni, ugyanis hónapokig használaton kívül vannak. Ezen idő alatt pedig elmozdulhatnak a tömítések meglazulhatnak az alkatrészek, így életveszélyessé válhatnak.
A korszerűbb kazánok, fűtési rendszerek már olyan biztonsági elemekkel vannak felszerelve, amelyeknél szinte kizárt, hogy szén-monoxidmérgezést kapjunk. Ha viszont nem rendelkezünk ilyennel, megoldást jelenthet a szénmonoxid érzékelő készülék, amely már néhány ezer forintért kapható, így jóval olcsóbb, mint korszerűsíteni a teljes fűtésrendszert, és figyelmeztet a veszélyre.
Az égéstermék elvezetők, kémények állapotáról szintén gondoskodni kell. A füstcsöveket legalább egy helyen, de ha másfél méternél hosszabb, akkor 1.5 méterenként nem éghető anyagból készült rögzítő bilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni. Hibás, vagy nem kellően tömören összeillesztett füstcsövet nem szabad használni.

Fontos, hogy se a fűtőberendezés, se az égésterméket elvezető cső mellett ne tároljunk éghető anyagot, és ne legyen a közelben éghető falburkolat sem, vonatkozik ez a padlástérre is, ahol a kémény legalább egyméteres környezetében nem szabad éghető anyagot tárolni.

Kisgyermeket soha ne hagyjunk felügyelet nélkül az üzemelő tüzelő berendezés közelében, azzal egy helyiségben!

A szén-monoxidmérgezés tünetei lehetnek: émelygés, fejfájás, szédülés, nehézlégzés, hányinger, gyengeség, súlyos esetben ájulás. Jelentkezhetnek hirtelen vagy fokozatosan is. Ha Ön vagy családtagjai rosszullétre panaszkodnak, azonnal szellőztessenek, menjenek szabad levegőre és hívjanak orvost!
A szén-monoxidon túl veszélyforrást jelent még a gázszivárgás is, melynek a könnyebb észlelhetősége érdekében ún. szagosító anyagot kevernek a gázhoz. Amennyiben ilyet észlelne, haladéktalanul zárja el a gáz főcsapját és szellőztesse át a lakást, és persze hívjon szakembert!
A fentieket megszívlelve biztonságban élvezhetjük otthonunk melegét.

Nagyon fontos, hogy csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú fűtőberendezés használható, és minden esetben be kell tartani a készülékhez mellékelt kezelési és karbantartási útmutatóban foglaltakat.